Running short and long...

Barátságos 34 km a Budai hegységben

2015. augusztus 02. - Esperidon

A heti edzéstervem 34 km hosszú futást tartalmazott. Eredetileg szombatra. De mivel szombaton egy esküvői after partyra vagyunk hivatalosak, ezért hosszas töprengés után rájöttem, hogy a 4-4,5 órás futás nem fog beleférni a szombati napomba. Vasárnap meg lehet későn kelünk (vagyis kelnénk) így akkor megint nem akartam a család életét fenekestül felforgatni egy hosszú futással. Erik még nagyon igényli a törődést, nem lehet csak úgy szervezés nélkül itt hagyni sem Apára, sem a Nagyszülőkre. 

Szerencsére Anyósom rugalmas volt, és vállalta, hogy pénteken reggel át tud jönni, és vigyáz a kicsire. Így szombaton  a korábban neten kért segítséget figyelembe véve kiválasztottam az útirányt. Az egyik lány ajánlotta, hogy a következő legyen: sárgán át Virágosnyereg-Határnyereg-Hűvösvölgy-Hárs hegy-Szépjuhászné, majd innen piros jelzésen Fekete Fej-Nagykovácsi és onnan a zöldön haza a Solymár-Virágosnyereg útvonalon. Ez tippre kb 32 km volt, ami azért volt vonzó, mert a Szépjuhásznéig ismertem az utat, és onnan meg csak a piros-zöldet kellett követni. Gondoltam erre még fáradtan is képes leszek...

Itthonról elindulni már maga vicces volt. Az ember mire beöltözik futónak, addigra a legtöbben fel is adnák a dolgot. Fehérnemű, pulzuspánt, rövidgatya, kompressziós szár (szigorúan rózsaszín!), póló, futózsák tele minden földi jóval (naná, hogy zselék, és az elmaradhatatlan kókuszrúd), sapka, csuklószorító vizesen, és az új ipodom tele jó zenékkel. (Jelzem ez utóbbi teljesen felesleges volt, mert ahogy beértem az erdőbe, már ki is kapcsoltam, mert inkább érdekelt az erdő hangja, mint a legújabb slágerek...) A futás eleje nagyon jól ment, attól függetlenül, hogy az elmúlt napok edzései és a tegnapi 10 kiliben lévő 5x3perces etapok miatt egy kicsit fáradt voltam, amit a pulzuson induláskor éreztem is. A Virágosnyeregig felfelé a túristajelzésen kb. 1 métert sem tudtam futni, mert felment a pulzusom, így gyaloglás volt, de érzésre jó volt. A jobb hátsó nagy combizmom fájdogált, de próbáltam nem foglalkozni vele. (Na és ugye egy folyékony magnézium meg is oldotta a problémát.) Így vígan futogattam a sárga jelzésen a Határnyereghez, majd tovább a Balboa útvonalán át Hűvösvölgybe. Itt nagyon sokszor eszembe jutott Béla, akinek nagyon sokat köszönhetek, 4 Balboát csináltunk együtt végig, és az elmúlt napokban hunyt el. Enjoy Béla, bárhol is vagy! Futás tovább a Szépjuhásznéhoz. A Kaán Károly kilátónál szokás szerint csináltam képet a panorámáról is, majd egy zselé majszolása közben indultam tovább.

016.JPG

017.JPG

A Szépjuhászné állomásnál még a vasúti átjáró előtt átmentem a piros jelzésre, és egy kicsit visszafelé indultam, mert ez a jelzés eleinte a zöld körre együtt halad. Majd a piros elment olyan irányba, amerre még nem voltam soha. Átkeltünk a Szépjuhászné útján, majd bekanyarodtam az erdőbe. A Fekete fej és innen a piros nekem teljesen ismeretlen terep volt. 018.JPGA Fekete fej tetejét egy vas oszlop jelez, és innen is nagyszerű kilátás nyílik, ám sajnos a növényzet lassan benövi.

020.JPG

021.JPG

Ezután lefelé kellett futni a Petneházy lovasklub felé. Ott sem voltam még. Itt persze a karámokban gyönyörű pacik legeltek, de sok időm nézelődni nem nagyon volt, hiszen nem emiatt jöttem.023.JPG Itt elért az egyetlen mélypontom a futás során, mivel bár nem volt emelkedő, kimondottan alkudoznom kellett magammal fejben, hogy fussak már, induljak neki, ne legyek már ennyire puhány, mert hogy lesz így dupla élmény… (sehogy…)  Ellenben innen gyönyörű panoráma nyílt a környező hegyekre. Teljesen lenyűgözött. 025.JPG

Itt próbáltam feldobni magam egy kókuszrúddal, de ez sem sokat javított a hangulatomon. A végén az vitt tovább, hogy eszembe jutott, Erik vár otthon Mamával, és hogy minél tovább "nem futok", annál később érek haza a tervezett 4 órához képest. Na, ez használt. Összeszedtem magam, és már futásnak nevezhető tempót is sikerült produkálnom. Aztán nem tudom mi történt, (valószínűleg lejtő) mert megtáltosodtam, és utána már nem volt mélypontom. Beértem Nagykovácsiba. Na, ebben a pillanatban jöttem rá a Cica panziónál, hogy én bizony erre jártam már Mariannával, a Budai trail keretében, csak pont ellentétes irányban, és itt nyihogtunk, hogy a világ végén egy emelkedő tetején ugyan ezer kutya közé ki az, aki cicapanziót tervez :)  027.JPG035.JPGItt gyorsan levágtáztam, mert ugye tudtam merre kell menni, majd bementem a CBA-ba venni egy kólát és egy vizet. Úgy látszik itt láttak már terepfutót (vagy elviselhetetlen volt az illatom) mert mindenki előreengedett a pénztárnál, és oltári kedves volt velem. Sajnos a nagy vásárlás közepette elvesztette az órám a jelet, és nem vettem észre, csak már a Zsíros hegy tetején.

Nagykovácsi tetején megint kutyás afférom volt, megtámadott egy labrador (pedig esküszöm nem csináltam semmit) csak épp acsarkodós kedvében volt. Kint állt az út közepén, mert ugye miért zárnák be a gazdik az ugatós, harapós kutyákat?? A szerencsém az volt, hogy jött egy traktoros srác, és közénk állt a traktorral, majd amikor a kutya nem akart meghátrálni, akkor meglengette párszor a traktor markolóját, és elkergette a kutyát. Nagyon hálás voltam neki, ezúton is köszönöm. Azt hiszem itt az ideje beszerezni egy kutyariasztót.

A túristajelzések egyébként nagyon korrektek itt Nagykovácsiban. 036.JPGA zöld jelzésen ki volt írva, hogy 11 km a Virágosnyereg, szóval tudtam, hogy a vége már innen karnyújtásnyira van, emberi számítás szerint kb 1,5 óra. Ha jól emlékszem gyalogos tempóra 3 óra 20 percet írtak. A zöldön egyébként Nagykovácsiból pillanatok alatt át lehet érni Solymárra, meg is is lepődtem rajta. A gond csak ott volt, hogy Solymár túlvégén landol az ember :) 037.JPGSzóval át kellett futni aszfalton a településen. Ez persze tök jó tempóval ment (aszfalt, lefele) még a jelzéseket sem kellett keresni, mert egész észrevehető helyre voltak felfestve, és a várig minden oké is volt, azonban ott persze eltűnt a zöld jelzés, és keresgettem egy ideig. Amikor már úgy éreztem, hogy nagyon nincs meg, és valami nagyon új úton és helyen járok, akkor elővettem a telefonomat, és a gps-t is bekapcsoltam, és kiderült, hogy 2 méterre vagyok az úttól, amin lennem kéne. 

Utána a zöldön egész jó tempót sikerült mennem végig, bár hullámzott rendesen. Kitaláltam, hogy a zöld végén nem megyek fel a Virágos nyeregre, hogy onnan aztán le kelljen futni, hanem gondoltam ott átvágok a Menedékház utcába, mivel a térkép szerint a zöld ott kanyarodik jobbra, ahol a Menedékház utca kezdődik. Na, ez nem jött össze, mivel ott éppenséggel nyaralók voltak, így kis lefelé és balra futás után sikeresen az Őzsuta utcában landoltam. Ami nem is lett volna gond, mert kb ugyanoda visz, de persze a hülye utca közepén, pont ott, ahol vissza akartam menni a Menedékház utcába már miért ne egy hülye kutya állt volna velem szembe terpesztett lábakkal. Én miért vagyok ilyen szerencsétlen? Esküszöm kutyabarát vagyok. Nálam kutya-barátabb kutyabarátot keveset találni. De hogy mindig kifogom a kóbor vagy kósza ebeket??!! Szóval az első lehetséges alkalmon elmentem jobbra fel, ami azt jelentette, hogy ez nem volt utca, csak valami csapás, és nyaralók jobbra és balra is, így össze-vissza karcolt a szederbokor, ami ott végig húzódott és az emelkedő végén még egy üres telken is át kellett vágnom. Átsuhant az agyamon, hogy remélem ezt a telket is egy kutya őrzi :D De nem volt ilyen pechem.

A Menedékház utca egyébként nagy kedvencem, iszonyat szép kilátás nyílik a városra, ellenben sajnos nincs csatornázva, és a világ végén helyezkedik el. Ellenben egy nagyon meredek utca egyébként, kevés helyi lakossal. Ott már csak le kellett futni, és már az Erdőalja út végén is voltam, ahonnan a lakásunk már csak 1,5 km. Szóval ott már nagyon jól voltam. A teljes idő 4:10 perc körül volt, de ha a moving pace-t nézem, akkor az előre eltervezett 4 óra alatt végeztem. Ezután már csak hab volt a tortán, hogy Erik aludt, amikor hazaértem, és nyugodtan le tudtam fürdeni és hajat mosni. Akinek nincs gyereke, nem is tudja, hogy ez mennyire jó dolog :D

A bejegyzés trackback címe:

https://esperidon.blog.hu/api/trackback/id/tr667669096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.